Nem tudom mit írjak címnek...

Már rég meg van nekem ez a blog, de amint látni lehet, ez csupán a 2. bejegyzésem. Jó pár évvel ezelőtt, mikor még nálunk nem igazán volt elterjedve a blog, mondhatom nem ismerek senkit, akinek akkor lett volna (2003-2005), elég rendszeresen írtam blogot, igaz angolul. Akit érdekel az itt elolvashatja.

Egyelőre nincs szándékomban beállni a rendszeres blogírók sorába, de azért közbe-közbe, amikor nem épp az államvizsgára készülök, írok ide is valamiket.

Azok részére akikkel rég nem beszéltem és nem igazán tartottuk a kapcsolatot elmondom, hogy most végzős diák vagyok filológián, könyvgazdászat és információtudomány szakon Brassóban. Egyszer majd leheg azt is leírom hogyan is kerültem erre a szakra...

Az év elején újból kézbe vettem a klarinétet. Annak idején jártam én tanárhoz, aztán felkerült a fogszabályozó és így majdnem egy évtizedet szüneteltem. Azért közbe fújtam úgy is, például a kórussal, de az utóbbi időben a szekrény tetején porosodott a doboz. Annak idején nem szerettem gyakorolni, untam, nem igazán tudtam értékelni. Most azonban kedvtelésből teszem. Már volt is egy pár fellépésünk a kórussal amikor nem csak a hangszálaimat rezegtettem meg, hanem a klarinét nádját is. Meg aztán múlt vasárnap jövendőbeli sógornőmmel és testvéremmel húztuk el a nótát, hegedű, zongora, klarinét, tehát Kinga húzta, én fújtam, Dávid meg nyomta. Kár, hogy nem lett lefilmezve... A tegnap este teljesen spontán módra pedig felvettem egy kis egyszerű éneket, nagyon jó bemelegítésre, meg a tartott hangokat gyakorolni. A felvétel egyszeri nekifutás, nem a legjobb minőség, csak annyira megtetszett ez a dallam, hogy meg kell osszam... A felvételt innen le lehet tölteni. Az ének megtalálható a Hit Hangjaiban az 53-as szám alatt:

1. Atyám a mennyekben folyvást vigyáz rám,
Vezérli hajócskám nappal s éjszakán.
Megvéd a habok közt, akármily nagyok,
Nem árt nékem semmi, mert Övé vagyok!

Refrén:
Az Övé vagyok, gyermeke vagyok.
Gondot visel rólam az Úr, mert Övé vagyok!

2. S habár itt nyomorban kell is küzdenem,
Velem van Megváltóm, Ő fogja kezem.
Ne félj – így szól hozzám – tudom én bajod!
Nem árt nyomor, ínség, mert Övé vagyok. Refr.

3. S ha néha ködfelhők öveznek körül,
Szemem Őt nem látja, de szívem örül.
Közellétét érzem, s hogy el nem hagyott,
Velem van Ő mindig, mert Övé vagyok. Refr.

4. Én gyermeke lettem, Atyám Ő nékem.
Megóvja gonosztól földi életem;
S ha bár a halálnak völgyén haladok,
Tudom, mennybe visz fel, mert Övé vagyok. Refr.